Települések

Zánka

Zánka közlekedési csomópont, Tapolca és Nagyvázsony irányába innen indulnak az utak. Igényes szálláshelyeivel, minőségi szolgáltatásaival ideális színtere lehet egy sikeres és élménydús nyaralásnak. Strandja kisgyermekes családok számára is ideális, mivel a part egy részén a víz igen sekély. Érdemes megtekinteni a tájházat, amely a XVIII. században betelepült németek egyik első épülete volt. Népi mesterségek szerszámait, használati tárgyait, valamint népi bútorokat mutat be. Zánka neve az 1975-ben megnyitott Úttörővárosról vált ismertté. Ez a nyaralótelep Közép-Európa legnagyobb gyermektábora volt, ma Gyermek- és Ifjúsági Centrumként működik. Saját stranddal, kikötővel, sportteleppel rendelkezik. Itt kerékpárkölcsönzőt és szervizt is találsz. A község legértékesebb épülete a református templom, amely a Balaton-felvidék legrégebbi és legjobb állapotban maradt egyházi épülete. Zánka és Monoszló között emelkedik a Hegyestű (337 m). A hegy szabályos kúp alakú. A hegy északi oldalát az ott működő kőbánya működtetésével egykor lebontották, így a közel 50 m magas bányafal megmutatja a bazalt vulkán belsejét. A csúcsáról nagyszerű kilátás nyílik a Balatonra.

Balatonakali

Eredetileg egyutcás település a Balaton és a vízzel párhuzamos főút között fekszik. Innen vezet az út Dörgicse, Nagyvázsony és Veszprém felé. Balatonakali és a környező táj jellemzője, hogy minden kor embere kedvelte. A Balaton melléke ősrégi kultúrtáj, amit már több ezer éve benépesített az ember. Akaliban és a hozzá tartozott Ságpusztán a régészeti kutatások őskori, kelta, római kori, Árpád-kori, és azt követő középkori leleteket egyaránt föltártak. A halban gazdag Balaton, a dús vízparti legelők, a kellemes éghajlat kedvező adottságokat biztosít a feltöltődéshez. A mediterrán jellegű klíma és a környezeti adottságok kedveznek a szőlőtermesztésnek, a Balaton a halászatnak, a parton húzódó erdősáv pedig a vadászatnak. Észak felé a hegy lankás oldalain a szőlők széles sávjai díszlenek, felettük a magasabban fekvő pontokat tölgyerdő sötét koronái színesítik."Olyan ez a táj, mint Olaszország déli partvidéke. Itt a tengert a Balaton ezerszínű tükre pótolja. A zöld erdő, a szőlők, a fehér présházak, s a szétszórt nyaralók azt az érzést keltik, mintha a Riviérán járnánk." A hajdani egyutcás település (halászfalu) mára rendezett üdülőfaluvá fejlődött. A község területén 10 ifjúsági tábor fogadja június elejétől augusztus végéig a fiatalokat. A Kék Zászló-címmel elismert, gondozott strand 1500 főt képes befogadni, kiválóan megfelel a gyerekes családoknak, és a sportolni vágyóknak is. A parti sétány, hajókikötő, 3 nemzetközi kemping, nyári kulturális programok (július első hétvégéjén Falunap, majd gasztronómiai hetek, főzőversenyek, zenés estek, borlovag avatás, szüreti felvonulás) horgászlehetőség, az elérhető vízi sportok mind rád várnak. Balatonakalin kerékpárkölcsönző és szerviz is rendelkezésedre áll. A vendéglők magyaros ízekkel, a szőlősgazdák a táj híres boraival, a szállásadók igazi vendégszeretettel várják az ide érkezőket.

Dörgicse

A mindössze mintegy 300 lelket számláló község Balatonakalitól 4 km-re északra található. A mai település a több Árpád-kori faluból kialakult Alsó-, Felső- és Kisdörgicséből jött létre 1950-ben. Ma is jól elkülönül a három településrész. Idegenforgalmi vonzerejük – csodálatos fekvésükön kívül – román stílusban épült templomaiknak szépen konzervált romjai. Alsódörgicsét templomának (mellette kolostor állt) védőszentje után Boldogasszonydörgicsének is nevezték, egyházi birtok volt. XIII. századi templomát – különböző feljegyzések szerint – az 1700-as évek közepén még használták. Tornyának 22 m magas falai messziről látszanak. A piaristák által 1812-ben építtetett magtárban ma étterem működik. Felsődörgicse (Szentpéterdörgicse) tatárjárás előtt épült, kicsi, első temploma erősen megrongálódott. Ezt a XIII. században helyreállították, s úgy nagyobbították meg, hogy a déli oldalon még egyet építettek hozzá. A bejárat a déli templomba volt. Ez a kettősség a romokon is jól látható. Valószínű a török időkben pusztult el, Kisdörgicse Szt. Miklós tiszteletére emelt templomával együtt. Kisdörgicse másik nevezetessége a boltíves kőhíd a XVIII. századból. A reformáció idején mindhárom falu lakossága evangélikus hitre tért, templomaik a XVIII. században épültek, barokk stílusban. A települések megtartották régi szerkezetüket, több szép, népi építésű ház is látható. Felsődörgicséről Kisdörgicsére a szurdokszerű Kű-völgyön alig 1,5 km-es sétával (S jelzés) is el lehet jutni, a P, majd a Ka jelzés a halom-hegyi Kossuth-kilátóhoz kalauzol (kb. 3 km).

Mencshely

A Balaton-felvidék északi határán található települést háromtornyú falunak is nevezik, mivel három felekezet is épített itt templomot. „Azok a magyarok, akik őseik hitét nem akarták az új hitért elhagyni, fellázadtak István király ellen. Kupa somogyi vezér állt a lázadók élére és hatalmas sereget vezetett Veszprém vára alá, ahol akkor István király feleségével, Gizellával együtt tartózkodott. István király, mielőtt az ostrom megkezdődött volna, nejét kiszöktette a várból, hogy valamelyik faluban biztonságba helyezze. Már jól elhagyták Veszprémet, és Vázsony körül jártak. Ekkor a király hátratekintve rémülten vette észre, hogy a lázadók egy csapata üldözőbe fogta őket. Megsarkantyúzta lovát, hirtelen a közeli rengetegbe vágtatott. Mire üldözői odaértek, már nyomát vesztették. Egy ősz remete lakott a rengetegben, arra bízta feleségét, míg a rend és béke helyreáll. Ott is maradt Gizella királyné a remete kunyhójában, míg István a lázadó Kupa vezér seregét széjjelverte, és helyreállította az ország nyugalmát. Ekkor aztán hálából megmeneküléséért kápolnát építtetett arra a helyre, ahol a remetekunyhó állt, és elnevezte azt Menedékhelynek vagy Ments-helynek, mivelhogy ott menekült meg a haláltól. Itt állt a kápolna, ahol most a falu van, és attól kapta nevét a falu is.” A helyi életet évszázadokig meghatározta a közeli Halom-hegy, aminek köszönhetően a szőlőtermesztés volt a fő bevételi forrás. Mára kevés pincészet maradt a faluban, a hegyet is inkább üdülőházak tarkítják. Mencshelyen az 1940-es évek óta gazdag hagyománya alakult ki a Balaton-felvidéki vert csipke készítésének. A községből déli irányban piros jelzésű turistaút vezet a Halom-hegyi Kossuth-kilátóba, ahonnan a Balaton egyik legszebb panorámája nyílik Tihanytól Badacsonyig.

Óbudavár

A község a Balatontól - Zánkától - északra nyúló Nivegy-völgy felső bejáratát őrzi. Erdők, rétek, szőlő-területek, hegyek, völgyek ölelik körbe. A rendezett környezet, a jó levegő, a gyönyörű panoráma nagyszerű túrákat tesz lehetővé a környéken. Óbudavár Magyarország egyik legkisebb lélekszámú települése a maga 62 fős lakosságával. Kis területű, egyutcás falucska. Temploma a falu közepén áll. A falu a Balaton-parttól 9, Nagyvázsonytól 6 km távolságra esik. Budavár a középkorban az óbudai káptalan jobbágyfaluja volt, nevét is innen kapta. Budavárnak nincs szüksége kilátóra. A község bármely pontjáról, minden udvarából gyönyörű kilátás nyílik a Balaton-felvidék hegyeire, a Nivegy-völgyre és a Balatonra. A faluban is akad bőven látnivaló. A műemléki római katolikus templom 1836-ban épült, pontos mását 2000-ben szentelték fel a Szentendrei Néprajzi Múzeumban. Másik figyelemre méltó műemlék a Mosóház: egy boltíves pince-épület, melyben egy forrás ered.

Szentjakabfa

A település egy apró zsákfalu a Balatonfüredi kistérségben, a Nivegy-völgyben. A falu 80 hektáros egybefüggő erdőterület mellett, gondozott szőlőhegyek között terül el, a Bánkő-hegy lábánál. A legrégibb időkben a teljes völgy királyi birtok volt, királyi népekkel. A házak a XIX. században, a XX. század elején tipikus sváb épületek voltak. Tiszta szobából, lakószobából valamint füstös konyhából álltak ezek az épületek, melyekben több generáció élt együtt. A szőlőhegyen (Dobogó-hegy) ma is látható néhány szép régi pince.

Balatoncsicsó

A Balaton-felvidék kistelepülése a tótól 8 km-re, a Zánkát Nagyvázsonnyal összekötő úttól 2 km-re található. Gyönyörű szőlőhegyek ölelésében fekszik az alig 180 lakost számláló község. Közel 150 hektár területen folyik szőlőművelés, leghíresebb fajta a juhfark. Késő barokk, műemlék jellegű katolikus temploma a XVIII. század második feléből való, később átalakították. Az 1799-ben ugyancsak késő barokk stílusban épült plébániaházat is átépítették. Még látható néhány, a XVIII. század végén épült lakóház is. A falutól nyugatra (1 km) egy XIII. századi templom már nem túl látványos romja található: az árokfői templomrom (ároktői-nek is említik). Elpusztult, középkori falu temploma volt. Kicsit távolabb található a Balázs-hegyen a XIII. századbeli Szent-Balázs templomrom, melyet 2001-2002 között sikerült részlegesen helyreállítani. A templom bejáratától csodálatos kilátás nyílik a Káli medencétől keletre fekvő szőlőhegyekre és a Balatonra. Balatoncsicsótól ÉNy-ra 1 km-re található a Fenyves-hegy bazaltkúpja, amely egyúttal a Nivegy-völgy legmagasabb pontja (365 m). A mindössze 200 méter átmér j halom déli oldaláról remek kilátás nyílik a Balaton felé.

Szentantalfa

5 km-re a Balaton északi partjától a Zánkát Nagyvázsonnyal összekötő út mentén található 417 lelket számláló település. Csodálatosan szép környezetben helyezkedik el, hiszen három oldalról hegyek veszik körül, míg délről a Balaton déli panorámája tárul elénk. A község szerencsés domborzati viszonyainak köszönhetően mind borászata, mind borturizmusa magas színvonalú. A község a nevét első, Szent Antal tiszteletére emelt templomáról kapta, amely feltehetően a XIII. században már állt. A falu első okleveles említése 1336-ból (más forrás szerint 1373-ból) való, ekkor királyi farkasvadászok lakták. A településen keresztezi egymást a Balatoni Kéktúra és a Zánkától Nagyvázsonyig haladó Kinizsi Pál turistaút (Z jelzés). Ha a Z jelzésen DK-re indulunk a Szent Balázs-hegy oldalában álló, a középkorban elpusztult Szentbalázs falu román stílusú templomának szépen konzervált romjaihoz érünk Ugyancsak a Z jelzésen, a falutól É-ra az árokfői (ároktői) templom csekély maradványaihoz juthatunk el (2 km). A K jelzésen Ny-ra (kb. 5 km) a szép körkilátást nyújtó Hegyes-tű, K-re a herendi templomrom (2 km) kereshető fel.

Tagyon

A Balaton-felvidékbe ékelődő, a Nivegy-völgy déli bejáratát őrző, csodálatos panorámájú kisközség. A Balaton-parttól, Zánkától csupán 4 km távolságra fekszik. Nyugatról a 339 m méter magas Hangyás-tető védi, gondosan művelt szőlők és borókás legelők övezik. Tagyon Árpád-kori település, híres bortermelő hely, a lakosság fő bevételi forrását már évszázadok óta bortermelése jelenti. Az északról védett Tagyoni-medencében, a Balatonra néző délies lejtésű lankákon felejthetetlen ízhamóniájú, tüzes borok teremnek.

Monoszló

A település a Káli-medence keleti részén, a Balatontól 6 km-re fekszik. Már a honfoglalás korától lakott volt A település déli határában fekszik a vulkáni tevékenység során keletkezett, félig elbányászott Hegyestű. Megszűnt bányája ma a nemzeti park geológiai bemutatóhelye. Ide a S jelzést követve jutsz el. A vulkáni kráterben sétálva a kihűlés közben sokszögletű, függőleges oszlopokként megdermedt bazalt lávazuhatagot láthatod. A hegy csúcsáról gyönyörű körpanoráma nyílik. Az eredetileg katolikus, középkori, román stílusban épült templomot a XVIII. század közepén a reformátusok építették fel romjaiból, majd 1829-ben átépítették, máig használják. A szentélyében temették el egykor Monoszlói Ladomér esztergomi érseket.

Balatonhenye

A Balatontól mindössze 10 kilométerre, a Henyei-hegy keleti lábánál fekvő kis település. Csak közúton érhető el, a Balaton felől a 71-es főúton Kővágóörsön és Köveskálon át. Balatonhenye fölött, a Kapolcs felé vezető sárga turistajelzést követve gyönyörű kilátóhely helyezkedik el közvetlenül a kolostor romjai mellett. Látni innen szinte az egész Káli-medencét, a Balatont, a Hegyestű bazaltorgonáit, s Kapolcs felé továbbhaladva a Balaton-felvidék káprázatosan szép, még érintetlen erdein és mezein kirándulhatsz. A faluban több szép, a XIX. századból való népi lakóház látható. A településen 5 saját vizű kráter-tó található, melyet mind a halászok, mind a vadászok gyakran látogatnak kárász és kacsaállománya miatt. Az országos K jelzésen az Eötvös Károly-kilátót keresheted fel a Fekete-hegyen.